Az ütközőzóna lehetősége

Talán nem kell hosszasan indokolni, hogy az ukrán-orosz gázvita mögött sokkal több van, mint pusztán az ukránok kifizetetlen gázszámlái. A II. Világháborút követő hidegháborús időszak látszik viszatérni, amit az ütközőzóna országai – földrajzi elhelyezkedésük okán is – jobban megsínylenek. Talán nem tévedek

Folytatás

Európa energiafüggőségéről

Az elmúlt hónapok ukrajnai történéseivel többször is foglalkoztam ezen a blogon. Ha a forradalom be is fejeződött(?), a nemzetközi politikában érdekes dolgok történtek: Putyin megfenyegette Európát. Azt írta az európai országok vezetőinek, hogy Ukrajna késedelmes fizetései kapcsán “kritikus helyzet” alakult

Folytatás

Vigyázó szemünket Ukrajnára vessük!

Az elmúlt hetek-hónapok Magyarország energiaellátása vonatkozásában a keleti orientációról szóltak. Ebbe gyönyörűen beleillett az, hogy novemberben Ukrajna, visszalépve az Európai Únió felé való integrációs folyamattól, Oroszország felé fordította a szekerének rúdját. A napokban azonban váratlan fordulat állt be, a kijevi

Folytatás

Állami tervszolgáltatás?

Nem keveset hallunk arról, hogy a most véget érő EU-programozási időszakban nem sikerült megfelelő hatékonysággal és eredményességgel lehívni az elvileg Magyarország rendelkezésére álló úniós támogatási keretet. 2004 óta az EU tagjai vagyunk: fizetjük az úniós adókat, korlátozások nélkül megnyitottuk a

Folytatás

Renitensek listája

Érdekes, hogy felébredt az Európai Únió, és szóvá tette, hogy a tagállamai az oroszokkal sorban kétoldalú megállapodásokat kötnek az építendő Déli-Áramlat gázvezeték fektetésére, melyeket nem igazítanak az úniós joghoz… Csak azt szeretném tudni, mi a vélemélnyük az Északi-Áramlatról, mely 2011

Folytatás

Feltörik a Föld gyomrát Európában?

Az előzetes kutatások alapján hatalmas készleteket rejtenek az európai palagázmezők, amelyek állítólag hosszú évtizedekre biztosíthatják a gázigényeket (erdély ma). Az USA ugyanezzel a technológiával függetlenítette magát a Perzsa-öbölből származó cseppfolyósított gázimporttól, így versenyelőnyhöz juttatva az iparát. Vége lenne Európában is az orosz

Folytatás

Az építést érintő jogszabályokról

Ertsey Attila a fenntartható építészet egyik magyarországi zászlóvivője, mellette aktív építész. Ahogy a 2008-ban felvett riportban mondja, a “nem minősített” építőanyagok alkalmazásának ellehetetlenítése már a 3/2003 (I. 25.) Kormányrendelettel megtörtént. Megjegyzem, a házilagos kivitelezés jogilag már 1990-ben megszűnt. Az építéssel

Folytatás

EU-s prioritás 2014-2020 között az energiahatékonyság

„Magyarországon európai összehasonlításban pazarló az épületek energiafogyasztása. Az energiaszegénységre adott indokolható válasz a kormány rezsicsökkentési döntése. A rezsiproblémát csak nagyon rövid időszakra tudja kezelni a rezsicsökkentés. Néhány éven belül radikális beavatkozás kell az épület-szektorban, mert különben finanszírozhatatlanná válik épületeink működtetése”

Folytatás