Európa energiafüggőségéről

Az elmúlt hónapok ukrajnai történéseivel többször is foglalkoztam ezen a blogon. Ha a forradalom be is fejeződött(?), a nemzetközi politikában érdekes dolgok történtek: Putyin megfenyegette Európát. Azt írta az európai országok vezetőinek, hogy Ukrajna késedelmes fizetései kapcsán “kritikus helyzet” alakult ki, amely “hatással lehet” az európai gázszállításokra is. Emellett lehet, hogy Oroszországnak “speciális lépéseket” kell meghoznia, melyeket azonban nem fejtett ki.

Miután ez nem egy külpolitikai blog, nem fogom a korábbiaknál jobban részletezni a válság okait. Itt most elég annyi, hogy a Szovjetúnió szétesése óta megszűnt hidegháborús retorikára emlékeztető hangok jelentek meg mindkét oldalon. Ukrajnán összeveszett nyugat és kelet, a huzavona még korántsem zárult le, sőt bármikor katonai akciók kezdődhetnek, amelyet nyilvánvalóan gazdasági következmnyek fognak kísérni. Putyin nyilvánvalóan ezt emlegeti.

Európa és különösen Közép-kelet Európa igen jelentős arányban oroszországi energiabehozatalra szorul, amelynek akadozására – a nemzetközi nyomásgyakorlás eszközei között – számítanunk kell. Az európai gázvezetékek és gáztározók ezen csak ideig-óráig tudnak segíteni, hiszen azokat is orosz gázzal kell(-ene) folyamatosan megtölteni. A közös európai készletek csak hónapokra elegendők, önmagában a lakosság fűtési igényét sem biztos, hogy egy egész télen át ki tudnák szolgálni a tartalékok.

A Nyugat és Oroszország között kialakult hidegháborús feszültség miatt a kelet-európai országok kérték az amerikai törvényhozást, hogy tegye lehetővé a palagáz kivitelét, ami segíthet Európának abban, hogy mérsékelje Oroszországból származó importját. Az EU teljes szükséglete harmadát szerzi be a Gazprom gázmonopóliumtól, ám a volt szovjet blokk országaiban jóval nagyobb ez az arány. Az USA azonban nem tudja megszabadítani Európát a orosz gáz felhasználásától.

A jövő mindenképpen az energiaárak növekedéséről fog szólni, a kérdés csak az, hogy rövid- vagy középtávon kell számítanunk az ellátás folyamatosságát is veszélyeztető helyzetek kialakulására – Európában is. A felkészülés teendői fontossági sorrendben a következők: 1) energiaigény radikális csökkentése 2) alternatív beszerzési forrásokkal a szállítói monopolhelyzet megszűntetése 3) a megújuló “ingyenenergia” alkalmazási feltételeinek minél nagyobb arányú kiépítése.

Azoknak, akik évtizedes távra terveznek, legyenek azok nemzetek, válallatok vagy magánszemélyek, mindenképpen meg kell kezdeniük a felkészülésüket egy elhúzódó nemzetközi energiaválságra!

Kategória: Egyéb

Címke: , , , , , , , ,

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük