A paksi atomerőmű bővítése óvatos becslések szerint 3000 milliárd forintba fog kerülni. A tapasztalatok szerint a megvalósult atomerőművek kivitelezési költségei általában 100%-kal meghaladják a beruházások elején tervezettet. Esetünkben számoljunk 4500 milliárd forinttal, feltételezésként!
A KSH szerint Magyarországon 3,8 millió háztartás van. A fenti, kamat nélkül számított összegből minden háztartás 1,2 millió forinttal részesülhetne, mondjuk energetikai korszerűsítési támogatás címén, mely további 1,2 millió forint lakossági forrást tudna megmozgatni (50%-os támogatási intenzitást minden értelmes ember kihasználna).
Ebből a pénzből az összes gázfűtésű családi ház és társasházi lakás felszerelhető lenne új kondenzációs gázkazánnal, a fatüzelésűek faelgázosító kazánnal, plusz minden lakást hőszigetelni lehetne. Ezekkel a lakások fűtési energiaigénye 50%-kal csökkenne, ami 10 év alatt megtérülne. Szemben a paksi, 30 év feletti megtérülési idővel.
A pénzt ugyanolyan ütemben felhasználva, ahogyan a törlesztőrészleteket kellene a 3-6000 milliárd után fizetni (125-200 Mrd Ft/év), azt kamatostul nem idegen érdekeltségek tennék el, hanem magunkra fordíthatnánk. Az építőipar ismét húzóágazattá válna, és mivel nem egy nagy, hanem többmillió kis projektről beszélnénk, ezeket magyar kis- és közepes vállalkozások végezhetnék el – a nemzetközi multinacionális vállalatok helyett.
A lakások energatikai korszerűsítése értelemszerűen a családok tulajdonában maradna, és nem növekedne az ország külső eladósodottsága. Sőt, ezzel valóban csökkenne az energiafüggőségünk is Oroszország felé, hiszen 50%-kal kisebb lakosság fűtési gázigénnyel számolhatnánk. Nem Paks bővítése, hanem ez lenne a fenntartható rezsicsökkentés!
– o –
A bejegyzésem közzététele után találtam a következő – az enyémhez hasonlóan kidolgozatlan – gondolatmenetet a Likvidáld a villanyszámlád facebookos oldalon: “Energetikus szakmérnök kollégáink kiszámolták, hogy a paksi atomerőmű bővítésére fordított összeg egynegyedéből hozható létre ugyanennyi áramot megtermelni képes talajra telepített napelemes rendszer. Persze ez elmélet, felmerül pár technikai kérdés a napelemes verziónál, mint pl. az energiatárolás, a nagy terület igény, egyebek. Mindent összevetve, tekintettel az atomenergiában rejlő százalékban kifejezhető környezetromboló lehetőségben (Csernobil, Fukushima), ha azonos áron is valósulna meg a beruházás napelemekkel, a józan ész ezt a verziót diktálná.”
Ajánlott irodalom pro-kontra:
És egy kidolgozottabbnak látszó ellenvélemény a Villanyszerelők lapjából
Az atomenergia ellen van Tibor bá’ is!
Szélsőséges helyzetben jól teljesít az atom.
Alapos tanulmány az atomerőművek megtérüléséről a REKK-től (Nol)
kata kovacs on 2014-01-20 at 18:12 said:
Nos, ezt hiányoltam én is : A lehetséges megoldások bemutatását. Kaptunk valamit , amit ledugtak a torkunkon /megint/ Vajon hány ilyen okos megoldás létezik még?? Mennyivel könnyebb lenne elfogadni egy döntést , ha az szakemberek által alátámasztott okos érveken nyugodna.Szerintem az átlagember is felfogja azt, hogy az igazi rezsicsökkentés az, amikor korszerűsítik a sok energiafaló , korszerűtlen házakat.Mert mi van most:a sok rossz ház marad a pénz meg folyik elfele…
kata kovacs on 2014-01-20 at 18:17 said:
Még egyvalami nem tiszta ezzel a cikkel. Nem csak háztartásokból áll az ország. Mi van az iparral?? Márpedig annak is sok energia kell. És anélkül nincs gazdasági fejlődés????
Bonifert Zoltán on 2014-01-20 at 21:29 said:
Kedves Kata,
természetesen az iparnak is van energiaigénye, és ezen kívül van még egy csomó feltételezés, leegyszerűsítés az anyagomban, melyek pontosítására szükség lenne. A durva kalkulációmmal az volt a célom, hogy gondolkodásra serkentsen minket. Hogy belegondoljunk, mennyi pénzről van itt szó, és hogy lenne lehetőség más jövőképpel gondolkodni, például
– az orosz energiafüggőségről és a nemzetközi politikai nyomásgyakorlásról,
– a hitelfelvétel és eladósodás kockázatairól,
– az központosított energiatermelés és elosztás hátrányairól a sok központúval szemben,
– a hazai kis-és középvállalkozások helyzetbe hozásáról,
– a foglalkoztatási helyzet javításáról,
– a megújuló energiák alkalmazásáról,
– egy új kultúra széleskörű bevezetéséről stb. stb.
Egyébként a paksi bővítésről sem tudunk egyelőre sokkal többet, minthogy 3000 milliárdra saccolják az árát, és hogy ez a legeslegjobb. Majd ha bemutatják a paksi projeket alátámasztó hatástanulmányt és gazdaságossági elemzést, én is tervezem, hogy azt megvizsgálva újragondoljam a fentiekről kialakult előzetes véleményemet. Úgyhogy érdemes lesz továbbra is ellátogatni ide néhanapján 🙂