A Központi Statisztikai Hivatal 2013 első negyedévében mindösszesen 1123 új lakás használatbavételét regisztrálta, 54%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ugyanezen időszakban a kiadott lakásépítési engedélyek száma 1383 darab volt, ami mintegy 36 százalékos csökkenést jelent, az akkor hasonlóan sokkoló 2012-es év hasonló időszakához viszonyítva. A vállalkozások által, bérbeadásra és értékesítésre épített lakások száma nagyobb mértékben esik vissza, mint a természetes személyek saját használatra szánt építkezései. A nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek összesen 460 ezer m2 új ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági épület építését teszik lehetővé, ami a 2012 első negyedévi adat 83 százaléka. Növekedés kizárólag a mezőgazdasági épületek építésénél tapasztalható, melyek összesített alapterülete a tavalyi első negyedév 85 ezer nm-ével szemben 2013 első három hónapjában ennek majdnem kétszerese, közel 160 ezer m2. (Forrás: Portfólio.hu)

Számoljunk! A KSH szerint 2013 első 3 hónapjában összesen az egész országban 1383 új lakás építésére adtak ki engedélyt, ez pontosan 461 db havonta. A Magyar Építész Kamara tervezői névjegyzékében jelenleg 10404 aktív építész tervező van. Ez azt jelenti, hogy egy építészre havonta 0,044 új lakás építési engedélyezési terv jut (mivel azonban vannak többlakásos engedélyezések is, ez a szám még alacsonyabb lehet). Tehát átlagosan 22,57 hónap, azaz majdnem 2 év alatt esik be egy lakástervezési feladat egy építészhez. Ebből nem lehet megélni.

Az Energiaklub 2013 márciusában egy reprezentatív, országos lakossági energiahatékonysági kutatást készített, mely egyebek mellett az energiahatékonysággal kapcsolatos lakossági beruházási hajlandóságot mérte fel. A korábbi beruházók 3/4-e a várakozásoknak megfelelő vagy annál magyonn megtakarítást ért el. A beruházások 4/5-ét saját forrásból finanszírozták, a maradék 20% átlagos hitelnagysága 1 millió Ft volt. A háztartások 1/4-e tervez a következő 3 évben valamilyen energetikai beruházást. Háromnegyedüknél ennek oka a magars rezsi és/vagy az elöregedett épület. A tervezett beruházás az esetek 3/4-ében az épülethéjat (ablakok, fal, tető) érinti. Az elvárt átlagos rezsicsökkentés 30%-os mértékű. (Forrás: Energiaklub)

Számoljunk ismét! A KSH szerint Magyarországon kb. 3.790.000 háztartás van. Az Energiaklub szerint ezek negyede, körülbelül 950.000 tervez a következő 3 évben valamilyen energetikai felújítási projektet, ami havonta országosan több, mint 26.000 feladat, és aktív építészenként átlagosan havonta 2,53db feladat. Műszaki ellenőrzésre átszámolva, két hónapos átfutási idővel kalkulálva ez párhuzamosan 5 projektet jelent. Ebből már meg lehet élni.